A modern mezőgazdaság túlmutat a szögesdrótkerítéseken és az állatállomány nyomon követésére szolgáló fejszámoláson. A gazdák számos gyakorlatot alkalmaznak a gazdaságok zavartalan működésének biztosítása érdekében. Ezek közé tartozik az állatállomány megjelölése.
A mezőgazdaságban az állomány nyomon követése több, mint az állatok számolása. A füljelzők fontos szerepet játszanak az állattenyésztésben. Többféle típusuk is létezik, amelyek használatuk során egyéni előnyöket biztosítanak. Ezek közé tartozhat a betegségek elleni védekezés, a mozgáskövetés és a hatékony tenyésztési programok elősegítése.
Az állatok megjelölése egyszerű eljárás. A feladat nehézsége az állatok megjelölésének folyamatát szabályozó szabályokban rejlik. Ez a cikk a juh-, sertés- és szarvasmarha-jelölési szabályok sajátosságait tárja fel. Olvasson tovább.
A szarvasmarhák megjelölésére vonatkozó szabályok
A szarvasmarhák jelölési rendszere az egyik legszigorúbb szabály a mezőgazdaságban. Első pillantásra, szarvasmarha füljelzők úgy tűnik, mintha a tehenek díszes ékszerek lennének. A szarvasmarhák füljelzője azonban törvényi előírás az állomány minden szarvasmarhája számára. Ezek egyedi azonosítók, amelyek megkülönböztetik az egyik tehenet a másiktól. Emellett segítenek a gazdáknak nyomon követni és megfigyelni az állatok egészségi állapotát és mozgását.

1. Dupla címkézés
"Minden 1998. január 1-je után született szarvasmarhának mindkét fülében DEFRA által jóváhagyott szarvasmarha füljelzőt kell viselnie".
A szarvasmarhák azonosításának egyedülálló szempontja a "kettős jelölés". A kettős megjelölés egy speciális azonosítási módszer, elsősorban a szarvasmarhák esetében. Ez azt jelenti, hogy két azonos azonosítószámú füljelzőt használnak egy állaton.
A dupla tehén füljelző az állatállomány kétfaktoros azonosító rendszereként működik. Ha az egyik címke megsérül vagy elveszik, a második címke a helyén marad.
A kettős megjelölés csak a fenti időpont után született szarvasmarhák esetében kötelező.
"Az 1998. január 1-je előtt Nagy-Britanniában született vagy oda behozott szarvasmarhák mentesülnek e szabály alól. Ehelyett egyetlen címkével lehet őket azonosítani".
2. Elsődleges és másodlagos címkék
"Az állományon belül minden szarvasmarhát elsődleges és másodlagos szarvasmarha füljelzővel kell ellátni".
A kettős címkézés során használt címkéket elsődleges és másodlagos címkéknek nevezzük.
Az elsődleges címkék távolról olvashatóak, ezért a gazdák a nagyobb méreteket részesítik előnyben. Ezek a címkék általában élénk színűek, hogy távolról is könnyen olvashatók legyenek. A másodlagos címke kisebb, és lehet fém, gomb vagy műanyag. Ha tehát az állat elveszíti a füljelzőt, cserélje ki egy másik, a nyomtatott azonosítószámmal ellátott címkével.
3. Időszerű tehén füljelzés
"Születés után minden szarvasmarhát 20 napon belül mindkét fülön hitelesített füljelzővel kell megjelölni".
A tehenek füljelzésének határideje állománytípusonként eltérő.
A tejtermelők szigorúbb időkeretben dolgoznak. Az ellést követő 36 órán belül legalább egy címkét fel kell helyezniük a borjúra. Az első címke felhelyezése után a tejtermelőknek 20 napjuk van a második címke felhelyezésére. A marhahústartóknak lazább határidő áll rendelkezésükre, amely lehetővé teszi mindkét címke 20 napon belüli felszerelését.
4. Tag specifikációk
Nem minden szarvasmarha füljelző alkalmas a szarvasmarhák hivatalos azonosítására. A kiválasztott címkéknek meg kell felelniük a szabályozó szervek által meghatározott kritériumoknak. Ezek az előírások a számozás formátumát, az anyagminőséget és a hivatalos jelöléseket foglalják magukban. Ezek a jelölések magukban foglalják az országkódokat vagy a hivatalos logókat, amelyek igazolják a címkék jogszerűségét. Ezenkívül a címkéknek elég tartósnak kell lenniük ahhoz, hogy elviseljék a mezőgazdasági élet stresszhatásait.
Birkák jelölési szabályai
A szarvasmarhákkal ellentétben a juhok jelölésére vonatkozó szabályok rugalmasabbak, a kor, a cél és a mozgás függvényében.

1. Az életkor számít
A gazdák a juhok füljelzőit a születésük után 6-9 hónappal helyezik el, attól függően, hogy a juhok éjszakára a gazdaságban maradnak-e.
"Ha olyan gazdaságban maradnak, amely éjjel védi őket az időjárás viszontagságaitól, a bárányoknak hat hónapon belül meg kell kapniuk a jelzőket."
"Az éjszakai szállás nélküli bárányoknak kilenc hónapon belül meg kell kapniuk a jelzőket."
Ez az időkeret időt ad a bárányoknak, hogy növekedjenek, mielőtt viselnék azonosító címkéjüket.
"Ha azonban a bárányoknak el kell hagyniuk a gazdaságukat, a bárányok füljelzője kötelezővé válik, függetlenül a koruktól." Ezek biztosítják, hogy a gazdák még a piacon is nyomon tudják követni az állatok életútját.
2. Mészárszék Special
"A gazdáknak a 12 hónapos kor előtt vágásra szánt juhokat sárga EID-címkével kell ellátniuk".
Ez a címke megjeleníti a gazdaság állományjelzését, és lehetővé teszi, hogy az állatokat egy tételben, egyedi nyomon követés nélkül mozogjanak.
3. Tenyésztő állomány
"A születés után több mint 12 hónapig tartott vagy tenyésztésre szánt bárányokat kettős jelöléssel kell ellátni. E két címke közül (tenyészpár) az egyiknek sárga elektronikus címkének kell lennie".
Amikor ezeket a juhokat elszállítják a születésük helye szerinti gazdaságból, egyenként kerülnek nyilvántartásba. A juhok füljelzőjén rajta lesz az állomány jelzése és minden egyes állat egyedi azonosítószáma.
4. Hiányzó címkék
"A 2010. január 1-je után született juhokat fel kell szerelni egy pár címkével, amelyek közül az egyik egy sárga EID-címke".
A hiányzó címkék igazi fejfájást okozhatnak. De ne essünk pánikba. Megoldhatja a problémát, ha egy pár piros füljelzővel pótolja őket, amelyek közül az egyiknek EID-jelzőnek kell lennie. De ne feledje, hogy ezt az esetet az állománykönyvben "elveszett címkék" néven rögzítse a pontos adatok fenntartása érdekében.
5. Történelmi nyáj
"A 2010. január 1-je előtt született juhokat fel kell szerelni egy pár füljelzővel, amelyek közül az egyiknek elektronikusnak kell lennie".
Az ebbe a kategóriába tartozó juhokat történelmi nyájaknak nevezték. Ha van olyan állománya, amelynek juhait a fenti dátum előtt jelölték meg, akkor frissítenie kell az azonosításukat.
6. Új korszak
"Minden 2015. január 1-jén vagy azt követően született juhot EID-jelöléssel kell ellátni".
Sertés címkézési szabályok

Az állatok nyomon követése a sertéstenyésztésben ugyanilyen fontos. A szarvasmarhákhoz és juhokhoz hasonlóan a sertés füljelzők is létfontosságúak a betegségek elleni védekezés, a megfigyelés és az állomány egészsége szempontjából. A sertések füljelzői azonban eltérnek a baromfiudvarban tartott társaiktól, és nagyobb rugalmasságot biztosítanak.
A sertések azonosítása két módszerrel történik: a címkézéssel és a pofonjelöléssel. A sertés füljelzőt az egyik vagy mindkét fülre erősítik, és egyedi azonosító számmal látják el. Ezek a címkék lehetnek fémből vagy műanyagból, amelyeket a gazdák különböző célokra használnak. A fémből készült címkék a vágásra nevelt sertésekhez, míg a műanyag címkék a tenyésztőkhöz tartoznak.
A pofonjelölés egy olyan módszer, amely a sertés mindkét vállára tintát tetovál. Ez a módszer nem tartalmaz füljelzőket. A pofonjelölés azonban a füljelző számához hasonló egyedi azonosítószámot mutat.
